Utal a közelmúltban megtartott közmeghallgatásra, ami időben egybeesett a Szabadházi hegy Egyesület vezetőségének ülésével, ezért az Egyesület vezetői ezen a közmeghallgatáson számtalan kérdést, problémát vetettek fel az Önkormányzat felé és az építéshatóság jelenlevő szakemberei ezek közül jó néhány kérdésre meg is adták a választ.
Mondanivalóját annak a jövőképnek a mentén fogalmazza meg, amelyről az imént Antal úr is beszélt.
A folyamatban az építéshatóság egy igen súlyos következményekkel járó hibát követett el, amikor két határozatot egyben fogalmazott meg.
J e g y z ő k ö n y v
Felvéve: 2008. április 21-én a Szabadházi Hegy Egyesület
közgyűlésén, Törökbálinton, a Munkácsy Mihály Művelődési Ház Házasságkötő Termében
Jelen vannak: Dr. Horváth István elnök
Kisgyörgy Lajos gazdasági vezető
Dömötör László vezető
Az egyesületi tagság és nem tag ingatlantulajdonosok a mellékelt részvételi lapok és jelenléti ív
szerint, összesen 98 fő. /94 fő tag és 4 fő nem tag/
Az ülés elnöke: Dr. Horváth István
Meghívottak: Turai Istvánpolgármester
Csuka Attila alpolgármester, a körzet önkormányzati képviselője
Jegyzőkönyvvezető: Grunda Józsefné
Jegyzőkönyv-hitelesítők: Bánáti József
Brózik Péter
Szavazatszámláló Bizottság: Deák-Bárdos András
Óvári Balázs
dr. Horváth István köszönti a megjelenteket, a Szabadházi Hegy Egyesület tagjait, a tulajdonosokat, külön is kiemelve a meghívottként jelenlevő Turai István polgármester urat és Csuka Attila alpolgármester urat, a terület önkormányzati képviselőjét. Megállapítja, hogy a Szabadházi hegy Egyesület közgyűlése határozatképes. Bejelenti, hogy az ülésről hangfelvétel készül, a jegyzőkönyvet ennek alapján készíti el Grunda Józsefné jegyzőkönyvvezető. Kéri a Szabadházi Hegy Egyesület jelenlevő tagságát, aki egyetért Grunda Józsefné jegyzőkönyv-vezetői megbízásával, az emelje fel a szavazócéduláját.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
1/2008. Határozat:
A Szabadházi Hegy Egyesület közgyűlése a jegyzőkönyv vezetésére Grunda Józsefné megbízását 94 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.
Dr. Horváth István a jegyzőkönyv hitelesítésére két fő önként jelentkezőt kér a tagság soraiból. A jegyzőkönyv hitelesítésére Bánáti József és Brózik Péter jelentkezik. Kéri a Szabadházi Hegy Egyesület jelenlevő tagságát, aki egyetért Bánáti József jegyzőkönyv-hitelesítői megbízásával, az emelje fel a szavazócéduláját.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
2/2008. Határozat:
A Szabadházi Hegy Egyesület közgyűlése a jegyzőkönyv hitelesítésére Bánáti József megbízását 94 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.
Dr. Horváth István kéri a Szabadházi Hegy Egyesület jelenlevő tagságát, aki egyetért Brózik Péter jegyzőkönyv-hitelesítői megbízásával, az emelje fel a szavazócéduláját.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
3/2008. Határozat:
A Szabadházi Hegy Egyesület közgyűlése a jegyzőkönyv hitelesítésére Brózik Péter megbízását 94 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.
Dr. Horváth István önként jelentkezőket kér a tagság soraiból a szavazatszámláló bizottságba. Óvári Balázs és Deák-Bárdos András jelentkezik. Kéri a Szabadházi Hegy Egyesület jelenlevő tagságát, aki egyetért Óvári Balázs szavazatszámlálói megbízásával, az emelje fel a szavazócéduláját.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
4/2008. Határozat
A Szabadházi Hegy Egyesület közgyűlése a szavazatszámláló bizottság tagjává Óvári Balázst 94 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.
Dr. Horváth István éri a Szabadházi Hegy Egyesület jelenlevő tagságát, aki egyetért Deák-Bárdos András szavazatszámlálói megbízásával, az emelje fel a szavazócéduláját.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
5/2008. Határozat
A Szabadházi Hegy Egyesület közgyűlése a szavazatszámláló bizottság tagjává Deák-Bárdos Andrást 94 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.
Dr. Horváth István ismerteti a közgyűlés tervezett napirendjét. 1.) Beszámoló a Szabadházi Hegy Egyesület 2007. évi munkájáról. 2.) A Szabadházi Hegy Egyesület gazdasági vezetőjének beszámolója a Szabadházi hegy Egyesület 2007. évi gazdálkodásáról. 3.) A Szabadházi Hegy Egyesület Felügyelő Bizottságának jelentése a 2007. évi vizsgálatról 4.) A 2008-as év eseményeinek ismertetése. Tájékoztatás az Önkormányzat módosított ciklusprogramjában szereplő, a Szabadházi hegy Egyesület területét érintő célkitűzésekről. 5.) A Szabadházi hegy Egyesület munkatervének ismertetése. 6.) Tájékoztató a Szabadházi hegy külterület közbiztonságáról, a helyi rendőrőrs munkájáról, a SZEM-mozgalom beindulásáról. 7.) Egyebek. Kéri a közgyűlés résztvevőit, aki az ismertetett napirendet elfogadja, az emelje fel a szavazócéduláját.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
6/2008. Határozat
A Szabadházi Hegy Egyesület közgyűlése a napirendet 94 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.
A Szabadházi Hegy Egyesület 2008. április 21-i közgyűlésének napirendje:
1. Beszámoló a Szabadházi Hegy Egyesület 2007. évi munkájáról
2. A Szabadházi Hegy Egyesület gazdasági vezetőjének 2007. évi beszámolója
3. A Szabadházi Hegy Egyesület Felügyelő Bizottságának jelentése a 2007. évi vizsgálatról
4. A 2008. év eseményeinek ismertetése. Tájékoztatás az Önkormányzat módosított ciklusprogramjában szereplő, a Szabadházi hegy Egyesület területét érintő célkitűzésekről.
5. A Szabadházi hegy Egyesület munkatervének ismertetése.
6. Tájékoztató a Szabadházi hegy külterület közbiztonságáról, a helyi rendőrőrs működéséről, a SZEM-mozgalom beindulásáról.
7. Egyebek.
Dr. Horváth István felkéri Kisgyörgy Lajost, a Szabadházi Hegy Egyesület gazdasági vezetőjét, tartsa meg beszámolóját az Egyesület 2007. évi tevékenységéről.
1.) Napirend: Beszámoló a Szabadházi Hegy Egyesület 2007. évi tevékenységéről
Kisgyörgy Lajos köszönetet mond a tagságnak, amiért ilyen szép számban jelentek meg. Tájékoztatja a Szabadházi Hegy Egyesület tagságát, hogy az írásos beszámoló elkészült. Az anyagot minden egyesületi taghoz a Hírlevélben eljuttatták. A Hírlevél és az írásos beszámoló a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Hozzászólásában röviden összefoglalja az eltelt év történéseit, kiegészíti a Hírlevélben leírtakat. Az Egyesület 2001-ben kezdeményezte a terület fejlesztését, azóta folyamatosan ezen dolgoznak. Tevékenységükről rendszeresen írásban is tájékoztatják a tagságot. Lényeges változás az Egyesület életében, hogy a Szabadházi Hegy Egyesület 2007. novembere óta közhasznú szervezetként működik. Ennek értelmében a jövőben közgyűlései nyilvánosak lesznek. Céljuk, hogy tovább folytassák a megkezdett munkát és elérjék a terület átminősítését, belterületbe vonását. Ezt a folyamatot, jelenlegi állapotát és a várható feladatokat is részletesen tartalmazza az előzetesen írásban kiadott anyag.
Dr. Horváth István megköszöni Kisgyörgy Lajos munkáját, beszámolóját és kéri a Szabadházi Hegy Egyesület tagságának az elhangzottakkal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit. Miután a beszámolóhoz hozzászólás nincs, kéri a Szabadházi Hegy Egyesület tagságát, aki az elhangzott beszámolót elfogadja, emelje fel szavazócéduláját.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
7/2008. Határozat
A Szabadházi Hegy Egyesület közgyűlése 94 igen szavazattal, egyhangúan elfogadta Kisgyörgy Lajos beszámolóját a Szabadházi Hegy Egyesület 2007. évi tevékenységéről.
2.) Napirend: A Szabadházi Hegy Egyesület gazdasági vezetőjének beszámolója a 2007. évi gazdálkodásról
Kisgyörgy Lajos emlékezteti a Közgyűlés résztvevőit, hogy erről is kézhez kapták az írásos, tételes kimutatást. Ebben szerepel a tételes elszámolás arról a 250.000.- forintról is, amelyet az Önkormányzattól kaptak a civil szervezetek támogatására kiírt pályázaton, valamint a tagi befizetések felhasználása. A tavalyi évet 4,491.541.- forinttal kezdték és az év végi záró egyenleg 4,951.005.- forint volt.
Dr. Horváth István megköszöni Kisgyörgy Lajos beszámolóját és kéri a Szabadházi Hegy Egyesület tagságának az elhangzottakkal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit. Miután a beszámolóhoz hozzászólás nincs, kéri a Szabadházi Hegy Egyesület tagságát, aki az elhangzott beszámolót elfogadja, emelje fel szavazócéduláját.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
8/2008. Határozat
A Szabadházi Hegy Egyesület közgyűlése 94 igen szavazattal, egyhangúan elfogadta Kisgyörgy Lajos beszámolóját a Szabadházi Hegy Egyesület 2007. évi gazdálkodásáról.
Dr. Horváth István felkéri Márta Juditot, a Szabadházi hegy Egyesület Felügyelő Bizottságának elnökének, számoljon be a Közgyűlésnek a 2007. évi vizsgálat eredményéről.
3.) Napirend: A Szabadházi Hegy Egyesület Felügyelő Bizottságának jelentése a 2006. évi vizsgálatról
Márta Judit tájékoztatja a Szabadházi Hegy Egyesület tagságát, hogy az Egyesület Felügyelő Bizottsága az elmúlt évekhez hasonlóan idén is elvégezte a közgyűléstől kapott feladatát, áttekintette az Egyesület pénzügyi gazdálkodását, tételesen megvizsgálta az okmányokat. A Felügyelő Bizottság az éves beszámolót, a naplófőkönyvet, a kapcsolódó bizonylatokat teljes körűen átvizsgálta és megállapította, hogy a leadott beszámolóban szereplő és a naplófőkönyvben rögzített nyitó-, záró-, banki és pénztár adatok megegyeznek, szabályosak. A bank és a pénztár közötti évközi mozgások szabályosak és teljes körűen dokumentálva voltak, a bizonylati fegyelem megfelelő. A bevételek, kiadások elszámolása alakilag, tartalmilag megfelelő bizonylatok alapján történt. A 2007. évi összes bevétel 1,160.000.481.- Ft volt, részletezése a beszámoló mellékletében található, a kiadások összege pedig 701.017.- Ft. Tagdíjat 2007-ben 130 fő fizetett, miközben az Egyesület által nyilvántartott és képviselt tulajdonosok száma 200 fő, a szabályozásban pedig 280 fő érintett. Ez a kép nagyjából megegyezik a tavalyi állapottal. Az Egyesületnek az lenne a feladata, hogy az éves tagdíj befizetésére minden tulajdonost rábírjon. Új elemként jelent meg az, hogy az Egyesület ebben az évben a közhasznú társaság adta lehetőséget kihasználva, 196.183.- forint bevételhez jutott az SZJA 1 %-os felajánlásaiból. Kéri, hogy a közgyűlés fogadja el a beszámolót és köszönje meg Kisgyörgy Lajos úrnak, valamint az egész Vezetőségnek a végzett munkát.
Dr. Horváth István kéri a Szabadházi Hegy Egyesület tagságának az elhangzottakkal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit. Miután a beszámolóhoz hozzászólás nincs, kéri a Szabadházi Hegy Egyesület tagságát, aki elfogadja a Szabadházi hegy Egyesület Felügyelő Bizottságának vizsgálatáról szóló jelentést, az emelje fel a kezét.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 93 Ellene: 0 Tartózkodás: 1
9/2008. Határozat
A Szabadházi Hegy Egyesület Közgyűlése 93 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az Egyesület Felügyelő Bizottságának vizsgálatáról szóló beszámolót.
4.) Napirend: A 2008. év eddigi eseményeinek ismertetése
Dr. Horváth István felkéri Antal Tamás urat, ismertesse a Közgyűlés résztvevőivel a 2008-as év eddigi eseményeit.
Antal Tamás a polgármesteri beszámolót megelőzően rövid összefoglalót terjeszt a Közgyűlés elé, amelyben vázolja az eltelt időszak eseményeit, az eddig lezajlott folyamatot. Röviden szól az Egyesület létrehozásának okairól, céljairól, az eddig elvégzett feladatokról. Kitér az elkészült tervekre, a már lezajlott eljárások ismertetésére és a területhez közel eső PANNON építkezésnél talált régészeti leletekről is szól. Vázolja ennek a beruházásnak a területre gyakorolt – nem minden esetben pozitív – hatásait. Ismerteti a víztározó létesítésével kapcsolatos problémákat, majd vázolja a lehetséges jövőképet. Ennek kapcsán két alternatívát vetít a Közgyűlés elé és részletezi, hogy melyik alternatívához milyen utat kell bejárniuk.
A vetített anyag a jegyzőkönyv melléklete.
Dr. Horváth István megköszöni Antal Tamás beszámolóját, majd felkéri Turai István polgármester urat, tartsa meg beszámolóját.
Turai István köszönti a Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlésének résztvevőit. Utal a közelmúltban megtartott közmeghallgatásra, ami időben egybeesett a Szabadházi hegy Egyesület vezetőségének ülésével, ezért az Egyesület vezetői ezen a közmeghallgatáson számtalan kérdést, problémát vetettek fel az Önkormányzat felé és az építéshatóság jelenlevő szakemberei ezek közül jó néhány kérdésre meg is adták a választ.
Mondanivalóját annak a jövőképnek a mentén fogalmazza meg, amelyről az imént Antal úr is beszélt.
A folyamatban az építéshatóság egy igen súlyos következményekkel járó hibát követett el, amikor két határozatot egyben fogalmazott meg.
Az egyik határozati rész a területmegosztásra, útlejegyzésekre vonatkozott, a másik pedig a kártalanításokra tért ki és kimondta, hogy ezekért a területekért az Önkormányzat nem fog fizetni a tulajdonosoknak. Ezt a két döntést nem lett volna szabad egy határozatban megfogalmazni, mert a telekmegosztás és az útlejegyzés államigazgatási eljárás alá tartozik, míg a forrás hozzárendelése egy esetleges kártalanításhoz önkormányzati hatáskör.
Célszerű lenne, ha ebben az eljárásban egy nem helyi hatóság működne közre, mint ahogy erre számtalan esetben volt már példa. Hangsúlyozza, hogy a Szabadházi hegy Egyesület mint egyesület ebben a kérdésben nincs ügyfél jogkörben az államigazgatási eljárás során, csak a tulajdonosoknak, a tulajdonosok szomszédainak és az építéshatóságnak van ügyféli jogköre.
Természetesen ez nem kisebbíti az Egyesület által végzett munkát, de a teljes képhez, a tisztánlátáshoz hozzátartozik. Bármi történt is az előző 18 hónapban, a döntésekért a mostani Képviselő-testületnek és a jelenlegi polgármesternek kell vállalnia a felelősséget.
A feladat most a problémák megoldása, javaslatok kidolgozása a továbblépés érdekében.
Szó volt arról, hogy a tulajdonosok önerejéből készíttetett térképek lejártak és felmerült a kérdés, hogy ki fogja fizetni az új térképek költségét. Az Önkormányzat tudatában van annak, hogy a tulajdonosok erejükön felül vállaltak anyagi terheket, kötelezettségeket a megoldás érdekében. Közös érdek, az Egyesület, a tulajdonosok és az Önkormányzat érdeke, hogy a rendezés mielőbb megtörténjen. Az Önkormányzat meg fogja tenni – szükség esetén finanszírozni fogja – azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a Szabályozási Terv végrehajtásához. Az imént felvázolt két jövőkép közül a negatív jövőképben szerepelt, hogy az Egyesület ellehetetlenül, megváltoznak a tulajdonosi érdekek és új adónem bevezetésére kerül sor.
Az Önkormányzat ciklusprogramjában deklarálta, hogy minden olyan adónem tekintetében, amibe helyi Önkormányzatként beleszólása van, ami a helyi adók körébe tartozik, nem fog további terheket róni a lakosságra. A település jövője azt mutatja, hogy megvan a városnak a megfelelő adóbevétele a helyi vállalkozásokból, nincs szükség arra, hogy a helyi lakosságot tovább terhelje. Természetesen a központilag bevezetett, országos adónemekre az Önkormányzatnak nincs ráhatása, ezekért nem vonható felelősségre.
Elismeri, hogy sok probléma merült fel a jelenleg érvényes Szabályozási Terv végrehajtásával kapcsolatban, de az Önkormányzat is és a tulajdonosok is tanultak ezekből és a helyzet megérett arra, hogy új Szabályozási Terv készüljön, illetve módosítsák a meglevő Szabályozási Tervet. A Szabályozási Tervnek valóban vannak olyan részei, amelyek nehezítik a végrehajtást, vannak megoldhatatlannak tűnő helyzetek, éppen ezért a cél egy végrehajtható Szabályozási Terv megalkotása.
Az Anna-hegy vonatkozásában a területfejlesztés valójában csatorna- és ivóvíz-hálózat fejlesztést jelentett. Az Anna-hegyen nagyon jelentős populáció lakik életvitelszerűen. Az Anna-hegy utcái vonatkozásában lényegesen tisztázottabb a közműhelyzet, amit fel lehetett használni a területfejlesztéshez. A közműfejlesztés csak az Anna-hegy egyik részén történt meg tulajdonosi hozzájárulással, az Önkormányzat, az előző Képviselő-testület és polgármester döntött úgy, hogy az Anna-hegy másik, hátralevő része, ahol jelentős önkormányzati tulajdonú területek vannak, önkormányzati támogatásban részesül. Ebben az esetben valóban megáll a pozitív diszkrimináció, de jelentős önkormányzati tulajdonosi érdekről van szó.
A negatív jövőképben szó van még a feladat-megosztás tisztázatlanságáról, a végrehajtás halogatásáról, ígérgetéséről, a Szabályozási Terv 10. §-áról. A feladat-megosztás tisztázatlanságára a megoldások között fog javaslatot tenni az eljárásra. Ami pedig a végrehajtás halogatását illeti, ezzel kapcsolatban a hatósági előírásokat kell betartani és ezek a problémák nehezítik a helyzetet, lassítják a folyamatot.
A Pannon GSM beruházásával kapcsolatos kritikát érti, bár nem tudja teljes egészében elfogadni. Ennek a beruházásnak az előnyeit véleménye szerint a település egésze élvezni fogja. A Pannon Törökbálintra települése pontosan ezt célozza, hiszen ezzel a település olyan fejlesztési forrásokhoz fog jutni, amivel eddig nem rendelkezett. A település költségvetése ma meghaladja az 5,5 milliárd forintot és ebből az összegből 2,1 milliárd forint az iparűzési adó bevétel. Ez a legnagyobb bevételi tétel az Önkormányzat költségvetésében. A Pannon Budaörsön 1,8 milliárd forint iparűzési adót fizetett be 2007-ben, miközben Budaörsön alacsonyabb a helyi iparűzési adó százalékos mértéke, mint Törökbálinton. Számításai szerint 2009-ben, 2010-ben 2-2,5 milliárd forintos többlet iparűzési adó bevételre számíthat Törökbálint, ami 4,5-5 milliárd forint többlet fejlesztési forrást jelent a település számára. Ennek előnyeit pedig a Szabadházi hegyen élők is élvezni fogják. Az Önkormányzat az Égett-völgyben levő 24 hektárnyi területéből eddig összesen 8 hektárt értékesített és egy második 8 hektáros területre opciós joga van a Pannonnak. Jelenleg tehát 16 hektár még az Önkormányzat tulajdonában van. Arra van érvényes Képviselő-testületi döntés, hogy a régészeti ásatások során feltárt Árpád-kori településmaradványt mentsék meg. Miután azonban ez a terület nem az Önkormányzat tulajdonában van, ezért a 16 hektárnyi területükből 2 hektárt elcseréltek erre a területre, ez azonban nem érinti a záportározó helyét. Az Önkormányzat nem értékesített olyan területet, amely a terület Szabályozási Tervében csapadékvíz-tározó területeként van betervezve.
Az építési engedélyekkel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy ha van érvényben levő Szabályozási Terv, abban az esetben annak vonalait az építéshatóságnak kötelező betartatnia. Ha a tulajdonos ehhez nem járul hozzá azzal, hogy lead területet és így akar építési jogot szerezni, abban az esetben csak a mezőgazdasági besorolás lehetőségeivel élhet, ami a magasabb szintű jogszabályok alapján 3 %-os beépíthetőséget jelent. Természetesen ebben az esetben sem építhet rá a szabályozási vonalra, vagy nem építhet túl azon.
Ami a közterületek beépítését illeti, ez nem róható fel az Önkormányzatnak, hiszen éppen a Szabadházi hegy tulajdonosainak túlépítése okozza ezt a problémát. Az egy más kérdés, hogy az építéshatóságnak el kellene járnia ezekben az esetekben, meg kellene szüntetnie azokat a közterület-foglalásokat, túlépítéseket, amelyek ma az egész területre jellemzőek.
Polgármesterként az erről a véleménye, hogy adott esetben célszerűbb kellő tapintattal eljárni az ilyen ügyekben, hiszen az sem megengedhető, hogy a tulajdonos ne tudjon a saját telkére bejárni, ugyanakkor ebben a kérdésben nincs hatósági jogosítványa.
Megoldási javaslatai a következők.
A legelső a telekalakítási eljárás lefolytatása. Ez azt jelenti, hogy van egy érvényben levő Szabályozási Terv, ami végrehajtható. Ennek a tervnek vannak szabályozási vonalai, jelenleg a legtöbb utca vonatkozásában ez a terv 10,5 méteres szélességet ír elő. Ingatlanosztást kell készíteni, ezt viszont kizárólag a tulajdonos kérheti ügyfélként. A területet ketté kell osztani, két helyrajzi számra.
Ebből a kisebbik területet kell leadni, de mindkét rész a tulajdonos birtokában marad. Ehhez az eljáráshoz kitűzési vázrajzot kell készíteni, amely egyéni, egyedi eljárás esetén akár 40.000.- forintos költséget is jelenthet.
Miután a térképpel kapcsolatban felmerült az ismert probléma, ezért a Képviselő-testület elé fogja terjeszteni, hogy ezt finanszírozza meg az Önkormányzat.
Ennek az a feltétele, hogy egy belátható szakasz, adott esetben egy egész utca vonatkozásában lehessen elvégeztetni a feladatot.
A második feladat egy megállapodás megkötése a tulajdonos és az Önkormányzat között, amelyben a tulajdonos lemond az Önkormányzat javára a területről, azzal, hogy a leadott terület utáni földvédelmi járulékot az Önkormányzat fizesse meg.
A harmadik feladat az, hogy amikor a leadott területrész átkerül az Önkormányzathoz, akkor az Önkormányzat ezekre a területekre megtervezteti a közműveket, a burkolatot. Erre kérhető engedély.
Eddig a tanulmánytervek készültek el az Önkormányzat megrendelésére, az engedély megszerzéséhez engedélyes tervek kellenek, valamint az, hogy a terület vagy az Önkormányzat tulajdonában legyen, vagy pedig ehhez a tulajdonos hozzájárulását adja.
Ebben az esetben szerezhetők meg a különböző létesítési engedélyek, tervezhetők meg a közműhálózatok.
Negyedik lépésként az Önkormányzat kérheti az útterületek egyesítését, összevonását.
Az alapkérdés már több alkalommal is felmerült, nevezetesen, hogy legyen-e a Szabályozási Terv módosítva.
Minden módosítás gyakorlatilag egy újratervezést jelent, még akkor is, ha azt a tervek korábbi készítőjével végeztetik el, mert éppen a gyakorlati megvalósítás során felmerülő számos egyedi problémát kell ebben kezelnie a tervezőnek. A teljes közigazgatási eljárást meg kell ismételni, ami 27 szakhatóságot és egyéb szervezetet jelent, sőt magát a Szabadházi hegy Egyesületet is meg kell kérdezni a törvény értelmében.
Ki kell tűzni a tervet közszemlére, be kell mutatni a területi főépítésznél és csak utána alkothat jogszabályt a Képviselő-testület. Mindennek igen komoly időigénye van, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Ha a cél az, hogy minél előbb történjen meg a rendezés a Szabadházi hegyen, akkor nem ezt az utat kell járni, mert ez az út minimum 8-10 hónapos csúszást jelent. Az előnye ennek az eljárásnak az lehet, hogy bizonyos utak vonatkozásában esetleg szóba jöhet a 8,5 méteres szabályozási szélesség, de ehhez nem igazán fűz komoly reményeket, mert magasabb szintű jogszabálynak nem mondhat ellent az alacsonyabb szintű jogszabály. Meg lehet tervezni és be lehet nyújtani szakhatósági egyeztetésre a 8,5 méteres szélességre készült terveket, de valószínű, hogy a szakhatóságoknál nem lehet ezt az eredményt elérni.
Lehet esetleg felmentésért folyamodni, de lehet, hogy ezzel csak az időt fogják húzni és nem jutnak eredményre.
Az lehet, hogy az átkötő utakat egy új Szabályozási Terv formájában újra szóba lehet hozni.
Azért tartana jobbnak egy új Szabályozási Tervet a jelenleginél, mert a közműtervek és munkarészek az AQUACONSTRUCT által már kidolgozott tanulmányterv alapján beilleszthetők lesznek az új Szabályozási Tervbe, aminek a csapadékvíz elvezetéséről is gondoskodnia, rendelkeznie kell. Mindezek ismeretében azt javasolja, hogy legyen új Szabályozási Terv, ugyanakkor viszont ezzel párhuzamosan indítsák meg a Zengő utca újjáépítését az érvényben levő Szabályozási Terv szerint.
A Szabályozási Terv módosítása, illetve egy új Szabályozási Terv készítése nem azt jelenti, hogy a régi Szabályozási Tervet hatályon kívül helyezik, majd egy interregnum után lesz egy új Szabályozási Terv, hanem a régi Szabályozási Terv mindaddig hatályban marad, amíg az új Szabályozási Terv el nem készül. A Zengő utcában egy új Szabályozási Terv valószínűleg nem jelent változást a szabályozási szélesség vonatkozásában, ott meg kell maradnia a 10,5 méteres szélességnek, ezért ott el lehet indítani az említett folyamatot
.
Folyamatos tárgyalásokat folytatnak az ÉTV Kft-vel arról, hogy a mélyút és az alatta fekvő közművek felújítása megtörténjen. Erre vonatkozóan az Önkormányzatnak van egy vízi közmű fejlesztési alapja az ÉTV-nél, aminek a felhasználása kapcsán a vízvezeték-csere, illetve a csatorna-hálózat lefektetése történhetne meg a mélyútban, egészen a tyúklábig és egy feltöltéssel megszélesítenék a mélyutat és erre adott esetben egy útburkolatot helyezhetnek. Véleménye szerint ez nyár végére megoldható lenne. Mindehhez szükség van a tulajdonosok közreműködésére, részvételére, az Önkormányzat pedig mindent meg fog tenni ennek megvalósítása érdekében.
Dr. Horváth István megköszöni Polgármester úr beszámolóját és külön kiemeli, hogy a nyárra a tyúklábig felérhet az út, feltöltődhet a balesetveszélyes mélyút, a jövő évre pedig másik álmuk teljesülhet: a Zengő utca, ami lendületet adhat a folytatáshoz is. Kéri a jelenlevők kérdéseit, észrevételeit az elhangzott beszámolóval kapcsolatban.
Óvári Balázs örömmel fogadja Polgármester úr beszámolóját, ígéreteit és azzal kapcsolatban egy kiegészítést kíván tenni. A Zengő utcán kívül még egy utca van, a Pilis utca, amelyik megfelel minden olyan kritériumnak, aminek a Zengő utca is megfelel. Ezt egy birtokában levő, 2005. június 14-én kelt önkormányzati határozat is bizonyítja, amiben az Önkormányzat lejegyezte azt az útszakaszt, ami a bővítéshez szükséges. Tudomása szerint ez a határozat jogerőssé is vált, hiszen ellenkező értelmű értesítést nem kaptak az Önkormányzattól. Mindezek alapján arra kéri Polgármester urat, hogy a Zengő utca mellett a Pilis utcát is kezeljék kiemelten.
Turai István kijelenti: az a tény, hogy egyetlen tulajdonos sem támadta meg a szóban forgó határozatot, még nem jelenti azt, hogy az jogerőssé is vált és a lejegyzés ténylegesen megtörtént. A kérdés az, hogy a Földhivatalban mit vezettek rá a tulajdoni lapokra. A Zengő utca közműcsatlakozásai a tyúklábon keresztül közvetlenül megvalósíthatók, nem kell azokat az egész területen keresztülvezetni, a Pilis utcával kapcsolatban nincsenek erre vonatkozóan pontos, tervezői szintű ismeretei. Mindennek a Hivatal utána fog járni.
Csuka Attila véleménye szerint a legfontosabb a szemléletváltás, a külterületeken élő törökbálintiak helyzetének a belterületen élőkével azonos módon történő kezelése. Mindezt azért említi, mert a feladat-megosztás, végrehajtás halogatását, ígérgetését személy szerint is tapasztalta az elmúlt években. A terület önkormányzati képviselőjeként is, alpolgármesterként is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezekre a kérdésekre rendszeresen odafigyeljenek. A végrehajthatatlan Szabályozási Terv kifejezéssel, minősítéssel nem ért teljes mértékben egyet, bár kétségkívül vannak benne forró pontok. Az új Szabályozási Terv készítését, vagy a jelenlegi Szabályozási Terv módosítását ezért véleménye szerint mindenképpen meg kell előzze ezeknek a problémáknak a tisztázása, annak érdekében, hogy olyan Szabályozási Terv szülessen, ami a Szabadházi hegyen élők többsége számára elfogadható. Ez a szabályozás nemcsak a Szabadházi hegy Egyesület tagjait érinti, hanem minden tulajdonost, ezért közvetítői szerepet kíván felvállalni a kompromisszum megszületése érdekében.
Kisgyörgy Lajos az elhangzott polgármesteri és alpolgármesteri beszámolókat azzal kívánja kiegészíteni, hogy egy földhivatali ügyintéző szerint Szabályozási Tervük végrehajthatatlan. Ezért az akkori polgármestert, Keller Lászlót arra kérték fel, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a Földhivatallal a kapcsolódó területek vonatkozásában. A terv ugyanis a tájékoztatás szerint a kapcsolódó területek miatt nem hajtható végre, mert a Szabályozási Terv szerint 50 méter mély a kapcsolódó terület a Mecsek utca és a Pilis utca Pistály felőli részén. A tulajdonosok egy része ott is támogatja ezt a folyamatot és számít a belterületi besorolásra, ezért lenne szükség a kért egyeztető megbeszélésre.
Dr. Horváth István felkéri dr. Albert Gábor képviselő urat, adjon tanácsot a közműtársulás szervezéséhez.
Dr. Albert Gábor köszönti a Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlésének résztvevőit. Miután dr. Horváth István és Kisgyörgy Lajos urak felkérték őt, ezért röviden ismerteti a társulati beruházás folyamatát. Csuka Attila alpolgármester úr hozzászólását azzal egészíti ki, hogy az április 3-i ülésen tárgyalta a Képviselő-testület Törökbálint Integrált Városfejlesztési Stratégiájának munkaanyagát. Ez bizonyos szempontból újragondolta Törökbálint területi egységeit. Ebben két olyan külterületi blokk szerepel, amelyek a település elkövetkező növekedésének irányait jelentik. Ezek a területek az Anna-hegy és térsége, valamint Pistály és térsége, amibe beletartozik a Szabadházi hegy területe is. Ezeket a területeket a munkaanyag kivette a külterületek kategóriájából, ami azt jelenti, hogy bármilyen átminősítés feltételrendszere ehhez a két területhez áll a legközelebb. Minden átminősítésnek az elsődleges feltétele az, hogy meglegyen a teljes közmű, aminek nemcsak a villany, a víz és a csatorna a része, hanem a szilárd útburkolat is. A Szabadházi hegy egyik legfontosabb kérdése a csatorna, valamint a szilárd burkolatú közutak hiánya. A Szabadházi hegy esetében a csatorna-beruházás társulati úton fog megvalósulni, ennek pedig igen komoly feltételei vannak. Az Anna-hegyen víziközmű társulat alakult, itt pedig út- és csatornatársulás szervezése folyik már hosszú évek óta. A 160/95. Kormányrendelet szabályozza a víziközmű társulatok alakítását, működését. Eszerint szervezőbizottságot kell létrehozni, abba a törvény szerint meghatározott tagokat kell delegálni. Ez a szervezőbizottság készíti elő a társulat megalakulását, ami négy részből áll: a jogi szervezési teendők, a tervezés, a finanszírozás kérdése és az önkormányzati döntések, kapcsolattartás az Önkormányzattal. A tervezésnél ebben az esetben a legnagyobb probléma a víztározó helyének kijelölése, mert csak ennek alapján lehet a műszaki tartalmat meghatározni, aminek alapján el lehet készíteni a tervezői költségbecslést. A tervezői költségbecslés az alapja az érdekeltségi hozzájárulás mértéke megállapításának, ennek ismerete nélkül pedig nem lehet a társulatot megalakítani. A szervezőbizottság másik fontos feladata az érdekeltségi terület kijelölése. Az érdekeltségi terület szakaszolható, a megvalósításra kisebb részekben is lehetőség van. További fontos kérdés az elvi vízjogi engedély megléte, majd ezt követően a közgyűlés összehívása. Társulatot abban az esetben lehet alakítani, ha az érdekeltségi terület lakosságának 67 %-a kifejezi csatlakozási szándékát a megalakuló társulathoz. Ebben az esetben jogi személyiséggé válik a társulat és bonyolíthatja a beruházást. Ez a jogi személy arra jön létre, hogy úgynevezett kedvezményes kamatozású társulati hitelt vegyen igénybe. Már a szervezőbizottság is megteheti az első lépéseket a banki tárgyalások érdekében. Ezeknek a tárgyalásoknak a során igen kemény feltételekre kell számítani, hiszen a bankok igen komoly feltételeket támasztanak a társulatokkal szemben. A bank megvizsgálja az Önkormányzatot is, ezért igen fontos az Önkormányzattal a jó partneri viszony. A leendő közművek tulajdonosa az Önkormányzat lesz, ezért neki már a szervezés folyamatát is keményen figyelemmel kell kísérnie. A bank készfizető kezességet kér az Önkormányzattól. Ha a társulathoz csak a tulajdonosok 67 %-a csatlakozik, abban az esetben a többiek úgynevezett kényszertársulók, akiktől az illetékes települési Önkormányzat Adóhatósága adók módjára behajtja a költségeket. A finanszírozási tervben a banki hitelhez szerepeltetni a kényszertársulók számát is, az ő költségüket is tervezni kell. Anna-hegy esetében a törökbálinti Önkormányzat mintegy 90 %-ban tudta teljesíteni a törökbálinti illetőségű kényszertársulók esetében a behajtást, a többiek esetében pedig a lakhely szerinti illetékes Önkormányzatnak kellett eljárnia.
Dr. Horváth István megköszöni dr. Albert Gábor képviselő úr tájékoztatását. Az elhangzottak alapján örömmel nyugtázza, hogy nem kell félniük attól, hogy adott esetben egy kisebb csoport meg tudja akadályozni a többség számára kívánatos fejlődési folyamatot. Az elhangzottak alapján azt javasolja, hogy a Közgyűlés határozatban hatalmazza fel a vezetőséget, hogy a Polgármesteri Hivatallal, illetve az Önkormányzattal való kapcsolatfelvétel során képviselje a közösség akaratát. Határozathozatalra kéri a Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlését. Ismerteti a határozati javaslat szövegét. A Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlése felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a 286/2007. (VIII. 30.) ÖK. határozat 1.,2.,4. pontjaiban foglaltak végrehajtásában a Szabadházi hegy Egyesülettel közreműködve, a határidők és a témafelelősök kijelölésével mielőbb kezdje meg az érdemi munkát. Kéri a Közgyűlés résztvevőit, aki az elhangzott határozati javaslattal egyetért, az igennel szavazzon.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
10/2008. Határozat
A Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlése felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a 286/2007. (VIII. 30.) ÖK. határozat 1.,2.,4. pontjaiban foglaltak végrehajtásában a Szabadházi hegy Egyesülettel közreműködve, a határidők és a témafelelősök kijelölésével mielőbb kezdje meg az érdemi munkát.
Dr. Horváth István második határozati javaslatként az alábbiakat terjeszti a Közgyűlés elé. A Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlésének résztvevői tudomásul veszik és megköszönik Polgármester úr beszámolóját, bejelentéseit, amelyek a következők. A szabadházi-hegyiek számára új lehetőséget adnak a szabályozási tervi feladatok eredményes végrehajtásához, a közterület-szabályozáshoz szükséges DAT szerinti változtatási vázrajzok elkészítéséhez (földmérő megbízására) önkormányzati fedezésére, továbbá a közterületek kialakítása érdekében a közterületi útrész lejegyzések földvédelmi járulékának önkormányzati fedezésére. A közműtársulás megalakítását elősegítő mélyútra és Zengő utcára vonatkozó kiviteli tervek elkészítését az Önkormányzat fedezi a szennyvízcsatorna mielőbbi kiépítése érdekében. A mélyút közmű- és útépítési-, kiviteli munkáinak ez évben történő megépítése. Kéri a Közgyűlés résztvevőit, aki az elhangzott határozati javaslattal egyetért, az igennel szavazzon.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
11/2008. Határozat
A Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlésének résztvevői tudomásul veszik és megköszönik Polgármester úr beszámolóját, bejelentéseit, amelyek a következők.
1. A szabadházi-hegyiek számára új lehetőséget adnak a szabályozási tervi feladatok eredményes végrehajtásához, a közterület-szabályozáshoz szükséges DAT szerinti változtatási vázrajzok elkészítéséhez (földmérő megbízására) önkormányzati fedezésére, továbbá a közterületek kialakítása érdekében a közterületi útrész lejegyzések földvédelmi járulékának önkormányzati fedezésére.
2. A közműtársulás megalakítását elősegítő mélyútra és Zengő utcára vonatkozó kiviteli tervek elkészítését az Önkormányzat fedezi a szennyvízcsatorna mielőbbi kiépítése érdekében.
3. A mélyút közmű- és útépítési-, kiviteli munkáinak ez évben történő megépítése.
Dr. Horváth István kéri a Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlését, aki egyetért azzal, hogy felkérjék a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Szabályozási Terv módosítás előkészítő, egyeztető tárgyalásaiba vonja be az Egyesületet, valamint az érintett terület képviselőit és a Hivatal képviselje a területi adottságok figyelembe vételét, valamint a költségkímélő megoldások elfogadását, az igennel szavazzon.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
12/2008. Határozat
A Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlése felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Szabályozási Terv módosítás előkészítő, egyeztető tárgyalásaiba vonja be az Egyesületet, valamint az érintett terület képviselőit és a Hivatal képviselje a területi adottságok figyelembe vételét, valamint a költségkímélő megoldások elfogadását.
Dr. Horváth István kéri a Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlését, aki egyetért azzal, hogy felkérjék Polgármester urat, tegyen intézkedést a Szabadházi hegy Egyesület területe csapadékvíz-befogadója helyének mielőbbi kijelölésére, az igennel szavazzon.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)
13/2008. Határozat
A Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlése felkéri Polgármester urat, tegyen intézkedést a Szabadházi hegy Egyesület területe csapadékvíz-befogadója helyének mielőbbi kijelölésére.
Dr. Horváth István kéri a Szabadházi hegy Egyesület Közgyűlését, aki egyetért azzal, hogy felkérjék Polgármester urat, tegyen intézkedést az 51/2005. ÖK. határozat módosítására és Ficsór Bálint, a terület előző önkormányzati képviselője helyett az út-, közműtársulat előkészítő bizottságában önkormányzati képviselő kijelölésére a társulatban való önkormányzati részvétel érdekében, az igennel szavazzon.
Határozathozatalkor 94 fő van jelen.
A szavazás eredménye:
Igen: 94 (egyhangú)